Rondó Kft - Szerszám szaküzlet

Itt az idő a komposztálásra

Kertes háznál a háztartási hulladék csökkentésére a komposztálás a legjobb megoldás. Azonban nem csak ezért érdemes komposztálni. A komposztált földdel termékenyebbé lehet tenni a talajt. Nem szükséges virágföldet venni, a kuka is lassabban fog megtelni. A kerti hulladékot is lehet komposztálni, így elkerülhetjük annak elégetését.

De mi az a komposzt? A komposzt szerves anyagok bomlásának a végterméke. Általában szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű. A jó komposztnak   „tavaszi eső áztatta földre” emlékeztető illata van.  A komposztálódás egy biológiai folyamat, melynek során a szerves hulladék átalakul. A folyamat maga egy biológiai oxidáció, mivel szükséges hozzá oxigén. Lényegében korhadás, ami aerob folyamatként megy végbe.

Mielőtt komposztálni kezdnénk döntésük el milyen komposztládát szeretnénk.  Akkor megfelelő a komposztláda, ha az alábbi követelményeknek megfelel:

  • szétszedhető
  • jól szellőztethető
  • egyszerűen kezelhető

Többféle típussal lehet találkozni, de véleményünk szerint a legjobb, amit mi magunk rakunk össze. A legegyszerűbb, ha raklapokból szereljük össze, mint az alábbi videón. Az összeszereléshez  pedig a Makita egyik legjobb fúrógépét ajánljuk.

Létezik fonott komposztáló láda is azonban ennek a kiürítése kényelmetlen lehet. Készülhet fémdrótból, ami az egyik legkényelmesebb megoldás. A legtartósabb pedig a műanyagból készült komposztáló láda.

Az őszi munkák miatt felhalmozódott nyesedéket ágat, lombot felhasználhatjuk a komposztáláshoz. A komposztos láda alsó rétege tanácsos, ha elhullott falevélből ágakból áll. Ennek 10-20 cm vastagnak kell lennie.  A következő réteget vázanyag nevezzük, ez lehet lenyírt fű, gaz, a komposzt ezek által fog nedvességhez jutni. Ez a réteg kb 5 cm vastag. A rétegek közé teríthetünk vékony földréteget is, ez gyorsítja, illetve segíti a folyamatot.

Mit lehet a komposztba tenni:

  • gyomok
  • lekaszált fű
  • konyhai zöldségmaradékok
  • elhalt virágok
  • fűrészpor
  • fahamu
  • tea fű
  • tojáshéj
  • növényevő állatok ürüléke

Mit nem szabad a komposztra tenni?

  • csont, hús, főtt ételek maradéka
  • beteg növények
  • állati tetemek
  • diófa és gesztenyefa levelei

A komposztláda tartalmát érdemes 1-2 havonta átforgatni, azaz a külső részt középre kell forgatni, illetve nedvesen kell tartani. Ne tegyünk a komposztba egyszerre nagy mennyiségű falevelet, érdemes inkább külön komposztálni, és kisebb adagokban hozzáadni.

Nagyjából három hónap alatt keletkezik friss komposzt, de kb. 12 hónap után lesz teljes a folyamat, ami után értett komposztot kaphatunk. Az érett komposztot felhasználás előtt át kell szitálni, a szitán fennakadt  növényi részeket pedig újra  fel lehet használni a komposztban.

Talán ezek még érdekesek lehetnek Ön számára!